Jóga egyszerűen

Így jógáznak a bloggerek

Régóta érlelem már ezt a bejegyzést… Mióta útjára indítottam a saját blogomat, sikerült betekintést nyernem a magyar bloggertársadalom egy kis mikroközösségébe, és boldogan nyugtáztam, hogy nemcsak életmód, sport témában blogolók jógáznak rendszeresen, vagy érdeklődnek eziránt. 

Tapasztalatom szerint sokféle embernek sokfélét jelent a jóga, a jógagyakorlás, és szerintem ez így van jól.

Megkérdeztem hát a bloggereket is, az ő életükbe mit hozott a jóga, meséljenek kicsit arról, nekik mit jelent? 
Nagyon színes lett a paletta, olvassátok olyan örömmel, ahogyan én összeállítottam ezeket a hol vicces, hol elgondolkodtató írásokat, amelyek mindegyikét a szerzők saját képeikkel illusztráltak. Hálás vagyok nekik, hogy megosztották a gondolataikat, és remélem, inspirálóan hat mindez másokra is! 

 

Végh-Fodor Mónika, a Táltosparipa blog szerzője

“Engem örömmel és megnyugvással tölt el, ha azt érzékelem, hogy a világ nagy tradíciói egyfelé mutatnak, ugyanarról beszélnek. A ‘Minden út Rómába vezet’ mondást úgy is fogalmazhatom: Minden nagy tradíció a harmónia útját tanítja.

Az emberi életben célokat megfogalmazni, távlatokat látni nagyon fontos, mert enélkül – mindannyian érezzük ezt – szétcsúsznak a mindennapjaink. A népmesék világában is a cél kitűzése, majd az érte való küzdés és győzelem van a fókuszban. Legyőzni a sárkányt, elnyerni a királylány kezét és a királyságot: ez az, ami mozgat, ami az erők koncentrálására motivál.
taltosparipa
Hogy legyőzhessük a saját sárkányainkat (félelmeinket, komplexusainkat, gyengeségeinket, akadályozottságunkat) segíthet a jóga gyakorlása is, én ezért szeretem, csinálom. Célok megfogalmazása minden “rendes” életvezetési program fontos sarokköve, ehhez a népmesékből is nyerhetünk inspirációt, ez az én szívügyem. De segíthet a jógában alkalmazott “szankalpa”, azaz megerősítő mondat is. Ha ezt a kijelentő mondatban megfogalmazott pozitív állítást nyugodt, lecsendesedett, relaxált állapotban ismételgetjük, átprogramozhatjuk vele a tudatalattink működési irányát, illetve a számunkra kívánt állapot felé fordíthatjuk. Fontos, hogy egyes szám első személyben fogalmazzunk, hiszen ez a saját életünkre vonatkozik. És legyen ez az állítás igazán olyan, ami jó érzéssel tölt el.”
Példákért pedig kattints Móni blogjáraahol a mese folytatódik…
 

Zirnstein Zita, a The Puur bloggere

“A Family Guy egyik részében Stewie megpróbálja meggyőzni Briant a jóga előnyeiről. Azzal érvel, hogy rengeteg okos ember csinálja, akik mellett aztán idővel nem lehet megmaradni, mert állandóan a tudatos jelenlétről szónokolnak. Őszintén szólva pár hónapja még én is jót nevettem ezen az enyhén szarkasztikus jellemzésen, hiszen akkoriban – egy elég félresikerült jógaórával a hátam mögött – én is csak értetlenkedéssel kevert elutasítással figyeltem az egyre nagyobb méreteket öltő jóga-őrületet a környezetemben. Szentül hittem, hogy én sosem leszek egyike azoknak az embereknek, akik őszintén rajonganak egy mozgásforma iránt, vagy akik nem tudnak és nem is akarnak a jógázás bűvköréből szabadulni. Tévedtem. Enyhén szólva. Mindössze egy kis baráti unszolásra, na meg egy fantasztikus jógaoktatóra volt szükség ahhoz, hogy adjak még egy esélyt a jógának és rájöjjek, hogy a az nem a feszes nacikról, előnyös pózokról, semmitmondó, üres és nagy szavakról szól. Sőt, fényévekkel több annál.

thepuur
A jóga rávilágít a felszín alatt megbújó, kőkemény valóságra, hiszen jógázás közben kénytelenek vagyunk őszintének lenni saját magunkkal. A légzés, a mozgás és a tudatosság összekapcsolása, a határaink feszegetése, a meditáció és a jóga szimbolizmusa mind arra tanítottak, hogy hogyan tudom még jobban meghallani a saját, belső hangomat. Nekem a jóga segít abban, hogy megtanuljam elfogadni magamat és merjek az lenni, aki szeretnék, hogy legyen bátorságom felvállalni azt, ami nekem jó. Számomra sosem volt ez egyszerű, gyakran nyomtam el önmagamat csak azért, hogy másoknak megfeleljek, amíg aztán a testem kiabálni nem kezdett. Nem tudtam ezzel mit kezdeni, csak oltottam a tüzet, kezeltem a tüneteket, de a probléma gyökerét nem találtam. Aztán jött a jóga, és mint egy bölcs mentor, terelgetni kezdett a gyógyulás felé. Most már sokkal jobban vagyok, ha pedig kimarad egy “edzés”, rögtön fel is tűnik a hiánya. Szóval a tudatos jelenlét igenis fontos, olyasmi, amit csodálni lehet, félvállról venni viszont legalább annyi értelme van, mint adni egy rajzfilmsorozat szereplőjének a véleményére. Bocsi, Stewie.”

 

Tomkó Bori, a Menthai írója

“Egy ideig rendszeresen jógáztam, a kedvencem a yin-jóga volt, mert az nagyobb hangsúlyt fektet az elengedésre és az ellazulásra az izommunka mellett. És erre mindig szükségem van 🙂 . De pár hónapja az egyéb elfoglaltságaim miatt nem tudtam menni az órára. Viszont nagyon hiányzott. Most újrakezdtem egy barátnőm jóvoltából, aki nemrég végzett oktatóként. Nála azonban visszamentem az alapokhoz, vagyis a hatha jógához. Már az első alkalommal éreztem az ászanák jótékony hatását. És nagyon örültem, hogy bár kihagytam nem kevés időt, mégis jól ment, amikor kellett, tudtam összpontosítani, de ki is tudtam kapcsolni, el tudtam lazulni.

menthai

Fontosnak tartom, hogy testileg-lelkileg harmóniában legyek, hiszen én is csak így tudok segíteni mentálhigiénés szakemberként kleinseimnek, illetve a thai-lávaköves-és egyéb masszázsokkal vendégeimnek. Nekem ebben nagy segítségemre van a jóga.”

 

Hámori Barbara, a Move it Blondie bloggere

 “A jógával gyerekkoromban találkoztam először, a 90-es években amikor anyukám már a gerilla, pincés foglalkozásokra járt velem. Nem okozott gondot, hogy megcsináljam a fa pózt vagy kinyomjam magam hídba, kimondottan élveztem is a gyakorlatokat. Pár év szünet után huszonéves koromban eldöntöttem, hogy újra jógázni fogok, gyakoroltam is, ám egy rossz hátrahajlítás miatti élmény miatt két évet kihagytam. Végül egy másik teremben tértem vissza ehhez a szép mozgásformához, amit már három éve legalább hetente egyszer űzök, ugyanannál az oktatónál, akivel barátok is lettünk azóta.

moveitblondie

A jóga a sok erősítő edzés mellett nagyszerű kiegészítő mozgás, egy stresszesebb, fáradtabb nap után legalább annyira üdítően hat a testemre, mintha aludtam volna két órát. Jógázás közben odafigyelek a légzésre is, de a nyugatiasabb felfogás szerint űzöm a sportot, mondhatni csak a gyakorlatok és a pozitív érzetek érdekelnek, de tiszteletben tartom azt is, ha valaki mélyebben ássa bele magát a témába. A képem készültekor éppen egy kis görög szigeten voltunk, amikor a barátnőmmel gyakoroltunk, majd egy kép erejéig mindketten lementünk hídba. A jógát bárkinek ajánlom, aki szeretne valami mást megtapasztalni, a testi érzeteire figyelni és összhangba kerülni önmagával. A blogomon szubjektíven mutatok be sportokat másoknak, miután elmentem letesztelni őket. 97 sport kipróbálása után nálam még mindig a top mozgások között szerepel!

 

Győrffy Éva, a Koffein blog írója

“A jóga számomra azt mutatta meg, hogy ha tiszteletben tartom a saját határaimat, ha soha nem lépek át rajtuk, de újra és újra visszatérek hozzájuk együttérzéssel és elfogadással, akkor azok elkezdenek kitolódni, ellenállás nélkül. Olyan ez, mint egy nyújtó gyakorlat: ha túlnyújtasz egy izmot a fájdalomhatáron, az élettani programjának megfelelően, természettől fogva ellenáll és megfeszül. Így akár komoly izomsérülést is okozhat a „határok döngetése”.

koffein

Ha viszont mindig csak a fájdalomhatárig nyújtasz, lassan és óvatosan bele-beleengedve magad, egyre mélyebben egy gyakorlatba, nem alakul ki stressz reakció, az izom nem áll ellen, nem feszül meg, sérülés és fájdalom nélkül, így folyamatosan növelhető a mozgásterjedelme. Hatékonyabban és egészségesebben. Az önmagunkon tett erőszak az egót táplálja, és bár a komfortzónákból való kilépésnek spiri körökben nagyon jó a „marketingje”, végső soron a spirituális út lényegének megtapasztalása felé vezető utak közül meglehet, hogy ez lesz a hosszabbik. Szerintem.”
A képen egy félfordított testhelyzetet mutat be Évi, melyről részletesebben ide kattintva olvashatsz. 

 

Kánya Andrea, a Girl Power! blog szerzője

“Kezdtem az Iyengar-jógával, amibe szerelmes voltam. Az eszközökkel való munka számomra fantasztikus szabadságot adott a testemnek, imádtam, ahogyan a félelmetesebb gyakorlatokat, a szembenézést is, a széken való pózokat, vagy éppen a kézenállás gyakorlását.
Aztán egy kis kitérővel sokáig Niáztam (Neuromuscular Integrative Action), illetve e táncot oktattam is: a Niában több jógaelem is található, így tekinthető egyfajta jógatáncnak is, de az óráimon mindemellett mindig összekötöttem gerincjógával, amit az Iyengar után tanultam a Mandala stúdióban. Abba is szerelmes lettem természetesen: egy újabb eszköz a szabadságra, regenerálódásra, gerincem egészségessé tételére. Aztán beestem egy Hatha jóga, majd női jóga órára. Mondanom sem kell, ezekkel is teljes szerelembe estem.
Most pedig megint szerelmes vagyok, és azt hiszem, a sok keresgélés után megtaláltam a fő csapásirányt: jelenleg – nagyjából fél éve – astangázom Nadi Abdulwahabnál a Jurányi házban az Ashtanga Yoga Lab-ban, illetve persze otthon is. Dinamizmus, erő, fegyelem, egyensúly, minden egyben van a gyakorlás során, én ebben találtam meg a békémet, a kikapcsolódást, a kihívást, a saját energiámat, az egységemet. Átlendít a nehézségeken, de ha kell, segít megvilágítani mélyebben is a problémák gyökereit.

14194383_10154484958374138_43673224_n
Ha egy-egy fáradt nap után némi átmozgatásra van szükségem, akkor ötvözöm az ászanákat, és megtalálom a nekem leginkább megfelelőt. Így például ez a kép akkor készült, mikor tudtam, csak egy hevederre és egy matracra van szükségem, a világon semmi másra…. Néha ennél több az embernek nem is kell ahhoz, hogy jobban legyen.”

 

Rácz Anikó, a Napfény illata bloggere

“Mint a borsó, meg a héja?
Bevallom őszintén, nem vagyok egy sportos alkat: bringázni szeretek, a jóga és egyéb társai nagyon távol álltak tőlem. Így aztán, ha valaki azt mondta volna nekem, hogy én valaha jógázni fogok, akkor biztosan kinevetem. Szóval, mi aztán nem úgy voltunk a jógával, mint a borsó, meg a héja. Mígnem ismét összetalálkoztam rég nem látott barátnőmmel, aki időközben jógaoktató lett, és aki összeállított nekem egy személyre szabott gyakorlatsort, kifejezetten az életmódból adódó gerincproblémákra koncentrálva. Az első közös jógánk nem volt egyszerű, rájöttem, hogy semmi sem hajlik, nyúlik úgy, ahogyan én szeretném. Hogy nem vagyok ura a testemnek. Ami nagyon fontos felismerés volt, amit Anitától tanultam, hogy magamhoz kell mérnem magam, önmagamhoz képest kell fejlődnöm. A gyakorlatok után olyan érzésem volt, mintha kicsit magasabb lennék, sok más mozgás kevésbé volt görcsös ezután. Az út elején tartok, van még mit fejlődnöm, a legközelebbi célom, hogy ismét tudjak bukfencezni a gyerekekkel 🙂

napfenyillata

Ami jó még, hogy a jógát családilag is kipróbáltuk.

 

Tóth Szilvia, a Szivárványangyal blog írója

“Már gimnazista korom óra nagyon vonzódtam azokhoz a mozgási formákhoz (tai chi, kung fu, jóga), amik nem csak a testet edzik, hanem a lélekre, a szellemre is hatással vannak. Ahol a test-lélek- szellem összhangja is fontos szerepet kap. Főiskolásként találkoztam először a jógával. Nagy reményekkel, kíváncsian, és izgatottan mentem el az első órára, amit egy férfi tartott. (Nem mintha az oktató neme releváns lenne a témában. Bár, lehet, hogy igen…) Nos, hatalmas csalódás volt számomra az a másfél óra. Szinte szenvedés. Csak arról szólt, hogyan kell tökéletesen végrehajtani az ászanákat. Persze, megértem ez nagyon fontos, hiszen a rosszul kivitelezett gyakorlatok nem érik el a kívánt hatást. Kezdőként viszont az én ászanáim nem nagyon hasonlítottak az oktatóéra. Nem kaptam semmilyen bátorítást, megerősítést az órán. Sok könyvben, cikkben olvastam már előtte a jógáról, arról, hogy a jóga sokkal több, mint gyakorlatok sorozata, a jóga szellemiség, a jóga egy meditáció. Én ebből a szellemiségből ott semmit nem éreztem meg. Persze lehet, hogy még én voltam felkészületlen. Ezután aztán jó ideig kerültem a jógát, mondván az nem nekem való. Nem olyan rég úgy éreztem, hogy szükségem lenne egy olyan mozgásra, ami megerősíti a vázizmaimat, a gerinc melletti izmokat, és egyenesen tartja a gerincet. Az Angyalokat kértem, hogy segítsenek egy olyan mozgásformát találni, ami az én testemnek a legjobb lenne. 

szivarvany

Ezután nagyon sokszor jógáról szóló cikkekbe botlottam, és rátaláltam Reni blogjára is. ’A jóga egyszerűen blog’ újra felkeltette az érdeklődésemet, és kedvet csinált ahhoz, hogy tegyek egy újabb kísérletet. Felkutattam hát kis városom jógaoktatóit, és hamarosan beszerzem a jógamatracomat is. 
Mit várok egy jógaórától?
-testi szinten: gerincem, vázizmaim megerősödnek
-lelki, szellemi szinten: itt nincsenek elvárásaim, nyitottan adom át magam az élményeknek
Mit várok egy jógaoktatótól? 
Hiteles, és lelkes legyen. Csináljon kedvet a jógához. Figyeljen a kezdőkre is.
Bízom benne, hogy második találkozásom a jógával egy csodálatos élmény lesz számomra! Ahogy Reni szokta mondani: Matracra fel! 🙂 “

 

kiemelt kép: about.com

 

Olvasnál még?

Ha tetszett a cikk, kövess a facebookon is, ahol akár naponta találkozhatunk, olvasni-, nézni-nézegetni-, hallgatnivalót gyűjtök össze nemcsak jógáról, hanem mozgásról, egészségről, külső-belső szépségről – csak természetesen!

https://www.facebook.com/jogaegyszeruen

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!